Interjú Dr. KONCZOSNÉ Prof. Dr. SZOMBATHELYI Mártával, a Széchenyi István Egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszék és a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola professzor asszonyával.
Co-creation – a nevünket nem véletlenül választottuk. Mit is jelent ez a szó?
Együtt alkotás, közös értékteremtés. Számunkra ennek a mélyében egy bizalmon alapuló együttműködés zajlik. Egy őszinte, egymás véleményét figyelembe vevő, nyitott, befogadó tér, ahol az egy meg egy az több mint kettő. Hiszen együtt több, más, újszerűbb megoldások, ötletek születhetnek. És ami még igaz, hogy együtt nagyobb móka a munka!
Kíváncsiak vagyunk arra, hogy Magyarországon mit gondolnak az együttműködésről a társadalomban meghatározó szerepet betöltő vezetők. Hogyan teremtik meg azt kis és nagyobb hatókörükben. Mit tesznek érte.
Ezúttal Széchenyi István Egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszék egyetemi tanárát kérdeztük.
Gonczlik Tímea: Kedves Márti, nagyon köszönjük, hogy elfogadtad a felkérésünket. Eső kérdésünk feléd az, hogy mit jelent neked az együttműködés?
Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta: Hiszek abban, hogy egy csapat sokkal erősebb, mint egy egyén. A magányos hősök helyett a csapatmunka, a közösség az, ami eredményeket tud elérni vagy segíteni tud az egyéneknek is, akik benne tevékenykednek. Tevékenységem minden területén óriási csapatok tevékenykednek: van, amelyhez tagként tartozom, és van, amelyet vezetek. Ez így tud igazán működni.
Ha valaki azt mondja, hogy az eredményeit saját maga érte el, akkor azt szoktam mondani, hogy ő kicsit feledékeny, elfelejtette azokat, akik útközben segítették őt. Mindenkinek szüksége van arra, hogy segítse valaki. Ez a segítség sokféle módon mutatkozhat meg. Bátran támaszkodhatunk a kapcsolati hálónkra, aminek a növelésére folyamatosan biztatjuk a diákjainkat is. Az Egyetemünkön közel 15 ezer diák tanul, amely tény egy erős kapcsolati háló felépítésére ad lehetőséget, amely egész életre szóló lehet.
Számomra az egyik együttműködésre alapozó terület az egyetemi tehetséggondozás. Magyar-történelem szakos tanárként kezdtem dolgozni, foglalkoztam 10-18 éves diákokkal is. Kezdettől fogva azt kerestem, hogy kiben mi a tehetség, van-e olyan tehetség terület, amiben én tudom segíteni, fejleszteni. Ez a tevékenységem szerencsésen találkozott azzal a lehetőséggel, hogy az Egyetemen felkérés kaptam a Tudományos Diákköri Tanács vezetésére. A Tudományos Diákkörben olyan diákok vannak, akiknek a tehetsége egy bizonyos tudományos területen kiemelkedő és akiket mentor tanárukkal dolgoznak együtt.
Ennek kapcsán nagyon sok olyan kollégával tudok együtt dolgozni, akik ugyanígy elkötelezettek a tehetség gondozás iránt. Csak velük lehet ez a tevékenység sikeres, ez egy igazi csapatmunka. Ebbe beletartozik a diák és a mester közötti együttműködés mellett a tanszéki műhelyek, a kari diákköri tanácsok és az egész egyetemi diákköri tanácsnak az együttműködése. Mindezzel csatlakozunk a felsőoktatási tehetséggondozás és értelmiségi képzés legnagyobb hazai hálózatához, ahol ugyanolyan tehetségbarát attitűdű kollégákkal tudunk együtt dolgozni. Ez egyben szoros szakmai kapcsolat is, hiszen 16 tudomány területen fogja össze a kollégákat és tehetséges diákokat.
Az Egyetemen létrehoztuk a Tehetségsegítő Tanácsot 2014-ben, arra célozván, hogy mindazok, akik az egyetemen különböző területein ugyanezzel a hozzáállással tehetséggondozással foglalkoznak, tudjunk egymásról. Ez a belső kör egyre szélesedett, ma már több mint 40 tagszervezettel dolgozunk együtt. Beletartozik a 9 kar, a 11 szakkollégium, alapítványaink, egyesületünk, szolgáltató szervezeteink, hallgatói testületek. Nagy örömünkre általános és közép iskolák is tartoznak az Egyetem nagy közösségébe. Az információáramlás nagyon fontos.
Másrészt a professzorságból az is következik, hogy az ember műhelyt, alkotó közösséget hoz létre maga körül. Nagy öröm, hogy fiatal kollégáknak és doktoranduszoknak lehet olyan lehetőségek sorozatát megteremteni, amiben előrébb juthatnak. Az a feladatom, hogy ők jussanak előrébb.
Gonczlik Tímea: Hatalmas tapasztalattal rendelkezel, közösségeket szövetként összefogod. Hogy látod, ma miért jó együttműködőnek lenni?
Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta: Csak így érdemes. Coopetition – az 1990-es években bevezetett koncepció olyan stratégiai megközelítés, amelyben a szervezetek egyszerre versenyeznek és együttműködnek.. Persze meg kell tanulni a kettő közötti egyensúlyt, hiszen folyamatosan verseny van a világban. Verseny van az egyetemek között is a legjobb diákokért, a legjobb tanárokért, a forrásokért. Ugyanakkor hiszek abban, hogy a versenyben is jobbak tudunk lenni együttműködően. Azt, hogy egymást is felépítsük, tiszteletben tartsuk és egymással is kapcsolatban legyünk nincs ellentmondásban azzal, hogy közben versenyben vagyunk.
Gonczlik Tímea: Nem „VAGY”, hanem „ÉS” a kötőszó, ha jól értem.
Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta: Abszolút. Nagyon jól fogalmaztad meg a lényeget. Verseny és együttműködés.
Gonczlik Tímea: Mit ad neked személyesen az, hogy sok emberrel közösen hozol létre kezdeményezéseket, valósítasz meg ötleteket?
Számomra a másik együttműködésre alapozó terület a tudományos közösséghez tartozás, ami a tudomány legmagasabb szintén a Magyar Tudományos Akadémia körül szerveződik. Kezdettől fogja tagja voltam, most már elnöke vagyok a Kommunikációmenedzsment Munkabizottságnak, ahol a témával foglalkozó akadémiai résztvevők, valamint a vállalati gyakorlati szakemberek közössége szólítható meg. A rendezvényeink, workshopjaink, vendég előadók hívása, éves konferenciánk, a kiadványaink szerkesztése összehozza ezt a tudományos közösséget. Ehhez a közösséghez tartozni is nagyon inspiráló.
Nagyon fontos, hogy a tudomány eljusson a társadalom különböző közösségeihez, hogy a tudományos területeken keletkezett eredmények a mindennapokban hasznosulhassanak. Ezáltal a tudomány és a civil/vállalati/kormányzati szféra között létrehozzunk egy hidat. Ide kapcsolódok a következő együttműködési terület, a vállalati szektorral való kapcsolat. Ebből a magam módján szintén igyekszem kivenni a részemet. 2006 óta számos területen együtt dolgozom a Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával.
Az egyik ilyen, hogy a legkiválóbb, tudásuk átadásra is nyitott vállalkozók mentor szerepet vállalnak egy olyan tantárgyban, amit a Kamara és az Egyetem közösen működtet. Szintén 2006 óta vagyok a tudományos szervezője a HR Konferenciáknak, ami persze csak úgy valósulhat meg, hogy a Kamara teljes közössége segíti a szervezést. Többször csatlakoztam az úgynevezett Plato mozgalomhoz. Először tagja voltam, majd később vezetője is voltam egy ilyen Plato csoportnak, ami szintén a közösségépítésről szól. A Kamarán keresztül is rengeteg kiváló emberrel lehet megismerkedni.
Abban hiszek, hogy a sokfelé ágazó jó kapcsolatok erősítik egymást. Úgy tudnám ábrázolni, mint egy szövetet, aminek a sokfelé futó szálai szorosan összefonódnak és erősek.
Gonczlik Tímea: Mi az együttműködés legfontosabb sikerkritériuma?
Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta: Először is a szándék, a nyitottság az együttműködésre. Tehát, hogy elkötelezett vagy az iránt, hogy együttműködsz, és el tudod fogadni, hogy ebből mindkét félnek előnye kell, hogy legyen. A nyer-nyer formában hiszek. A másik, ami szükséges, a kölcsönös tisztelet. Tiszteletben tartom, hogy neki is van érdeke és véleménye, és elvárom, hogy ő is tiszteletben tartsa az enyémet. Ahogy az elején említettem: szándék és nyitottság, elfogadás és tisztelet.
Gonczlik Tímea: Ezt az interjút vezetők is fogják olvasni. Hogy látod, egy vezetőnek mire érdemes figyelni? Hogyan tudja segíteni az együttműködést?
Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta: A vezető legdrágább kincse a munkatársak. A vezető akkor erős, ha a munkatársai erősek. A munkatársak akkor tudnak erősek lenni, ha a vezető erősíti őket. Egy vezető a munkatársaiért dolgozik. Van, akinek a csapata 2-3 ember, van akinek több száz vagy több ezer. Nyilván minél nagyobb a csapat, azon belül is kell hogy mindenkinek legyen egy szorosabb csapata, akin keresztül az energiáját, a kisugárzását, a személyiségét, a tudását meg tudja osztani. Nem tudsz kapcsolatban lenni több ezer emberrel olyan személyes módon, mint ahogy tudsz huszonöt, harminc emberrel. Az együttműködés azt is feltételezi, hogy a vezető támaszkodhat a munkatársaira, tehát a bizalom kölcsönös. Ez nyilván függ a munkatársak tudásszintjétől, felelősségi szintjétől is. A vezető nem kell, hogy magányos legyen és csak maga hozzon döntéseket, hanem lehet ebben támaszkodni a munkatársakra.
Gonczlik Tímea: Az együttműködésre a „híd” és „szövet” szavakat használtad, ami már nagyon sok mindent jelez, mindabból, ahogy az együttműködésről gondolkodsz. Utolsó kérdésként mit üzennél az érdeklődő olvasóknak ebben a témában?
Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta: Mindig úgy kell odafordulni a másikhoz, érdeklődően és nyitottan, hogy abból lehet egy jó együttműködés. Az ember társas lény. A legnagyobb kincs az embertársak. Amennyit csak lehet, fordítsunk a kapcsolataink felépítésére és megtartására. Óriási energia egyébként. Nem csak az építés, hanem a megtartás. De mindenképpen megéri.
Gonczlik Tímea: Kedves Márti, köszönjük, hogy megosztottad a gondolataidat!
